Sokat gondolkodtam azon, hogyan is kezdjem ezt a sorozatot, aztán rájöttem: a legőszintébb módja az, ha rögtön beismerem - a legelső fejezet tele van bizonytalansággal. Nincs itt semmi hivatalos Pioneer-katalógus, semmi letisztult marketing anyag. Ami van, az fórum-morzsák, service manual-ok eBay-ről, és pár túlélő fotó. De pont ez teszi izgalmassá.
CDJ-300 (1992) - A gép, amiről szinte senki nem tud semmit
Ha utánaolvasol, azt tapasztalod, hogy a Pioneer hivatalos anyagaiban gyakorlatilag nem is létezik ez a modell. Se archívum, se retrospektív oldal nem említi - a CDJ-500 kapja az összes dicsőséget mint “az első CDJ”. Mégis, elég sok forrás és fotó bukkan fel róla ahhoz, hogy ne lehessen csak városi legendának nevezni.
Amit tudni lehet róla: Nagy testű, masszív gép volt - méretében nagyjából egy mai full-size CDJ-2000-hez hasonlítható -, jog wheellel és pitch faderrel, de cue és loop gomb nélkül. Amerikában ez volt a párhuzamos modell a Európában/Ázsiában kapható CDJ-500 mellett, és a fő különbség - a régión túl - épp a hiányzó Loop Out gomb volt.
Az évszám is vitatott: Van, aki 1992-t mond, van, aki 1994-et. Én ebben nem teszek le a voksom egyik mellett sem. Ami viszont valamennyire konszenzusnak számít a gyűjtői körökben: A CDJ-300 minden jel szerint egy korlátozott darabszámú, fél-ipari vagy prototípus-szerű tesztmodell lehetett, amivel a Pioneer a piac reakcióit mérte fel, mielőtt 1994-ben globálisan bevezette volna a CDJ-500-at. Ez is magyarázhatja, miért ilyen dokumentálatlan és ritka ma - sosem szánták tömeggyártásra.
CDJ-500 (1994) - A “hivatalosan első”
Itt már szilárdabb talajon állunk. A CDJ-500 1994-ben debütált, mint a világ első flat-top kialakítású CD DJ-lejátszója, és a Pioneer ezt ismeri el hivatalosan a család nyitányaként.
A koncepció lényege, hogy a gép a vinyl DJ-ket célozta meg a digitális világ felé, ezért a formatervezés is a lemezjátszó-élményt igyekezett imitálni - a jog wheel arra szolgált, hogy a DJ “megtologathassa” a számot, ahogy azt bakelitnél tenné.
Amit kapott a DJ:
-
Jog dial pitch bendhez, pause módban pedig frame-pontos kereséshez.
-
±10%-os tempo/pitch tartomány, Master Tempo funkcióval, ami megtartja a hangmagasságot tempóváltás közben is
-
Sárga Loop Out gomb, maximum 7 perces hurokkal, a cue ponttól indítva
-
Fader Start, Auto Cue (automatikusan az első hangjelre ugrik cue-ra), Relay Play
Kivitel tekintetében pedig minden 500-as modell felülnyitós (top-loading) CD-behúzást kapott - ez volt a standard egészen 1999-ig, amikor megjelent a front slot-loading a CDJ-100S-szel. Ennek a mechanikának volt egy fontos gyakorlati előnye és hátránya is a klubkörnyezetben: Mivel nem volt benne tálcamozgató motor vagy szíj (ami elromolhatott, elkophatott volna), a szerkezet rendkívül jól ellenállt a fizikai behatásoknak, rázkódásnak. Ugyanakkor pont ez a nyitott kialakítás volt a gyenge pontja is - a klubok füstje, pora, és az italfröccsenések közvetlenül veszélyeztették a lézerlencsét, hiszen nem védte semmilyen zárt mechanizmus.
Nem túlzás azt mondani, hogy innentől beszélhetünk “CDJ” fogalomról a szó mai értelmében - nem csak lejátszó, hanem DJ-eszköz.
Egy technikai megjegyzés a “vinyl-érzésről”: Bár a formatervezés egyértelműen a lemezjátszókat imitálta, fontos leszögezni, hogy ezeknél a korai modelleknél a jog wheel még csak egy kezdetleges kereső/tologató tárcsa volt - nem érintésérzékeny, nem “forgatható” platter abban az értelemben, ahogy azt a CDJ-1000-től kezdve megszokhattuk. Vagyis az igazi, vinyl-közeli “scratch-érzés” még várat magára - ez a generáció inkább a pitch bend és a frame-pontos keresés szintjén nyújtott vinyl-analógiát.
CDJ-500G - A karaoke unokatestvér (rövid kitérő)
Érdekesség, amit érdemes megemlíteni: létezett egy külön, csak amerikai piacra szánt verzió, a CDJ-500G. Ez a modell egy beépített CD-Graphics (CD+G) dekódert kapott karaoke lejátszáshoz, minden más specifikációban megegyezett a sima CDJ-500-zal.
A CD-G lemezek kinézetre egy sima CD-vel egyeznek, de grafikai infót is tárolnak, amit lejátszáskor egy monitoron dalszövegként jelenít meg a lejátszó. Vagyis ez a verzió video kimenettel is rendelkezett - ami elég vicces, ha belegondolunk, hogy ez pár évtizeddel a CDJ-2000 6"-os LCD kijelzője előtt történt. Nem DJ-funkció volt igazából, inkább a karaoke-piac felé nyitás egy oldalvágánya, de szépen mutatja, hogy a Pioneer már ekkor kísérletezett a “kép a lejátszóban” ötlettel.
CDJ-500II (1996) - A finomhangolás
Lényegében a Mark 2 verzió, apró, de fontos fejlesztésekkel: Kicsit gyorsabb működés, állítható Loop Out pont (ekkor még iparági újdonságnak számított), és a maximális hurokhossz tíz percre nőtt. Ezzel egy időben jelent meg a Loop Out Adjust funkció is - a hurok végpontjának valós idejű finomhangolása -, ami komoly mentőöv volt a DJ-knek, ha élőben pár milliszekundummal elcsúsztak a gombnyomással.
Ez volt az a lépés, amitől a looping tényleg élő performansz-eszközzé vált - valós időben állítható be- és kilépési ponttal, nem csak fix hosszal.
CDJ-500S / CDJ-700S (1997) - kompaktabb testvér
Az európai CDJ-500S néven futott, Amerikában CDJ-700S-ként. A Pioneer hivatalos nómenklatúrájában az “S” itt “small”-t jelentett - a kompaktabb, kisebb ház miatt -, és csak a két évvel későbbi CDJ-100S-nél váltott jelentést “Silver”-re.
Funkció szempontjából ez nem hozott nagy ugrást a CDJ-500II-höz képest - inkább egy tudatos kiviteli/formatervezési lépés volt. A gép gyári rögzítő konzolt kapott, amivel hagyományos lemezjátszók fölé is fel lehetett szerelni, kompaktabb mérete miatt pedig két darab egymás mellett simán elfért egy szabványos 19"-os rackben - ez klub- és mobil-installációkban komoly gyakorlati előny volt. Emellett a Pioneer bevezette az olajcsillapításos (oil-damped) felfüggesztést is, ami a rázkódás elleni védelmet javította, és a mai napig alapja a modern CDJ-k hasonló megoldásainak. Ez volt az első jele annak, hogy a Pioneer nemcsak funkciókban, hanem méretben és formatervezésben is elkezdett gondolkodni..
Ez az öt év (1992–97) rakta le azt az alapot, amit ma természetesnek veszünk egy CDJ-nél: Jog wheel, pitch/Master Tempo, loop, fader start. Még mindig a vinyl-világ “fordítása” volt a cél - top-loading kialakítással, analóg élmény-imitációval.
Nem állítom, hogy ez a történet 100%-ban pontos vagy teljes - pont a CDJ-300 körüli homály mutatja, hogy ezen a korai szakaszon a közösségi emlékezet is foltos.